Ebben a postban egy régi klasszikus videót, és néhány gondolatot osztanék meg a nagyérdeművel.
Ez volt az első McLaren-világbajnoki cím, amit élő egyenesben már én is láthattam (sajnálatos módon a Senna-éra alatt még járni is alig tudtam, nemhogy F1-et nézni).
Mika, és az MP4/13 ebben az évben verhetetlennek tűnt, ám Schumi és a Ferrari egészen zseniális húzásokkal magára talált, és végül a kilencvenes évek legizgalmasabb világbajnokságát hozták össze ők ketten. Véleményem szerint az 1998-as sikernek három döntő tényezője volt: az egyik maga Mika, aki a legelképesztőbb szituácókban is higgadt tudott maradni (elég csak a silverstone-i esetre gondolni), illetve a Bridgestone, ami a gumiháborúban ebben az évben egyértelműen az amerikai legenda, a Good Year fölé nőtt (akik egyébként be is fejezték az F1-es projektjüket az év végén). A harmadik tényező pedig a mára legendássá vált tervező, Adrian Newey, akinek mesterműve az MP4/13-as minden tekintetben a kilencvenes évek legjobb versenyautója volt, és amelynek továbbfejlesztett változatai egészen a 2002-es évig futottak (igaz, nem akkora erőt képviselve).
Pár szóban azért megemlíteném a csapat másik pilótáját, David Coulthardot is (aki talán nagyobb kedvencem volt, mint Hakka), aki ebben az évben mindenben támogatta Hakkinent. Annak ellenére, hogy elvileg ő lett volna az elsőszámú pilóta.
